A HDSL interfész
Alkalmazás, Adatcsere vezetékek, Villamos jellemzők, Topológia
Alkalmazás:
A HDSL (High bitrate Digital Subscriber Loop - nagysebességû előfizetői vonal) rendszer kifejlesztésének
célja az volt, hogy az előfizetői hálózatokban már meglévő réz érpárakat fel
lehessen használni nagysebességű (2 Mbit/s) digitális
adatok továbbítására, akár nagyobb távolságokra
is (3..10km az átviteli sebességtõl és vonalminõségtõl
függõen) regenerátorok telepítése nélkül.
A HDSL modemek elhelyezkedését egy helyi hálózatban mutatja a következő ábra:
A tipikus alkalmazási területek tehát:
A HDSL rendszer alkotói a jelátviteli feladatot úgy oldották meg, hogy csökkentették a továbbítandó jel sávszélesség
igényét három technológia ötvözésével:
-
Kéthuzalos echo kompenzált teljes-duplex átvitelt alkalmaznak,
ez felezi a felhasznált érpárak számát (pl.
a primer PCM-hez képest, ahol irányonként egy-egy
érpár szükséges).
-
Scramblerezést és sávszélesség takarékos vonali kódolás
alkalmaznak (pl.: 2B1Q vagy CAP).
-
Több érpárra szétosztva továbbítják
az adatokat, így két érpár esetén felezõdik,
három érpár esetén harmadolódik a sávszélesség
igény. Erre három változatot dolgoztak ki:
- 3 érpár (3 * 784kbps)
- 2 érpár (2 * 1168kbps)
- 1 érpár (2320kbps, csak USA)
A három érpáras átvitel vázlatát mutatja a következő ábra:
Adatcsere vezetékek:
A HDSL interfész kiépítettségtõl
függõen mûködhet egy- két- vagy három
érpáron, mindhárom esetben full-duplex átvitellel:
-
1 érpáron 784 kbit/s (+/-32ppm) adatátviteli sebesség
érhetõ el, ez alkalmas PCM 2, PCM 4, PCM 10/11 típusú
vonaltöbbszörözõk megvalósítására.
-
2 érpáron 784kbit/s érpárak felhasználásával
lehetséges T1 jelfolyam átvitele (1544 kbit/s), illetve 1168
kbit/s érpárak felhasználásával E1 jelfolyam
átvitele (2048 kbit/s) (ASLMX berendezésekhez)
-
3 érpáron 784kbit/s érpárak felhasználásával
E1 jelfolyam átvitele (2048 kbit/s) lehetséges valamivel
nagyobb távolságra mint két érpár esetén
a kisebb felhasznált sávszélesség miatt.
Villamos jellemzők:
Az átviteli közeggel szemben támasztott követelmények:
A vonalnak a következõ feltételeknek kell eleget
tennie, hogy a digitális hozzáférés
minõségi
paraméterei (QoS) megfelelõek legyenek:
-
Az átvitelhez csak sodort érpárat v. érnégyest
lehet használni.
-
Az átvitelhez használt érpárak nem tartalmazhatnak
pupin csévét.
-
Az érpárak külön árnyékolása
nem szükséges.
-
Az átviteli közegnek max. 2 leágazása lehet,
melyek hossza nem haladhatja meg külön-külön az 500m-t.
Az átviteli rendszert alkotó érpárszakaszok
fizikai jellemzõi eltérhetnek (pl. érátmérõ,
áthallás, paraméterek hõfüggése,
...) ezeket a hatásokat a HDSL renszerek megfelelõ
tárolási és kiegyenlítési
módszerekkel kompenzáljak.
Például egy 2B1Q kódolással mûködõ
vonali interfész jellemzõi:
-
Névleges impedancia: 135 ohm.
-
A vonalszakasz csillapítása:
-
784bit/s esetén 0-31dB (150kHz-en)
-
1168kbit/s esetén 0-27dB (150kHz-en)
Az interfészt leíró ajánlás, szabvány
elemei:
-
A HDSL átvitel jelemzõit az ETSI RTR/TM-03036 számú
ajánlása tartalmazza.
-
A HDSL berendezések központ és elõfizetõ
oldali szakaszára vonatkozó átviteltechnikai
elõírásokat az ITU-T G.712 (09/92) ajánlása
tartalmazza.
Interfész topológia:
Az interfész pont-pont közötti összeköttetést
valósít meg.