A HDSL interfész

Távtáplálás, Interfész megvalósítások

Távtáplálás:

Kisebb csatornaszámú egységek esetén az elõfizetõ oldali egységet legtöbbször oszlopra szerelve vagy lépcsõházban kell elhelyezni, ahol nem biztosított a külsõ 48V-os tápáram ellátás. Az egy érpáron mûködõ berendezések esetén a teljesítmény viszonyok lehetõvé teszik az elõfizetõ oldali egységek a központ oldali egységbõl történõ tápáram ellátását. PCM 2 illetve PCM 4 berendezések esetén elegendõ +-72V-os távtápláló feszültséget  alkalmazni. A nagyobb csatornaszámok esetén a feszültséget 300V-ra (+-150V) kell emelni (PCM 10/11-ig.). A 30 csatornás ASLMX  berendezések jelenleg nem mûködtethetõk távtáplálással, hanem mindkét oldali egység saját külsõ 48V-os vagy 230V-os tápegységrõl mûködik.
A 300V távtápláló feszültséget alkalmazó berendezést úgy kell kialakítani, hogy a fenntartási munkák során a vezetéket  megérintõ karbantartó ne szenvedjen életveszélyes áramütést. Ezt un. lebegõfeszültségû táplálással lehet megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a távtápláló feszültség kvázi-föld független, de mégis földszimmetrikus (lásd az 1. ábrát).  Ez a megoldás a két vezeték egyidejû megérintése ellen nem véd. Ilyen esetben lép mûködésbe az áramkorlátozó áramkör, amely 66mA-es vonaláram esetén 200ms-on  belül lekapcsolja a távtáplálást. Ennek ellenére a távtáplát vezetéket még szabványos cimkével is el kell látni, felhíva a figyelmet az ilyen veszélyre.
 
 
(1.ábra) kvázi-föld független földszimetrikus távtáplálás megvalósítása

Interfész megvalósítások:

Számos cég gyárt integrált kivitelben ilyen interfészt megvalósító chipset-eket.
például:
Brooktree (USA):

Metalink (Israel):