A HDSL interfész

Az interfész, a modem, és az összeköttetés megvalósítása

A HDSL rendszerek vonali végberendezései az ún HDSL modemek felhasználói oldalukon egy szabványos interfésszel (pl.: ITU-T G.703 2048 kbit/s (PCM, E1), vagy valamilyen nagysebességű V-sorozatú interfész) rendelkeznek, vonali oldalukon pedig HDSL interfésszel.

A modemekkel felépített HDSL összeköttetés blokkvázlata látható a következő ábrán:

Az egyes blokkok jelentése:

A modem a továbbítandó digitális jelfolyamot átkeretezi, majd két vagy három kisebb sebességű jelfolyamba multiplexeli. Az átkeretezésnél több forráskeretet fog össze, melyhez egy fejlécet rendel az átvitel hatásfokának javítása érdekében.
A felhasználói oldal felől érkező PCM jelfolyam először az I interfészbe kerül. Itt történik meg a jelfolyam vétele majd mappelése a HDSL rendszerbe. Az (M) mappelés az SDH-ban is (TU-12 keret) alkalmazott technika szerint történik, az így előálló keretek a 144 byteos Core keretek. Az C blokk feladata a HDSL keretek (1 HDSL keret=12 Core keret+fejléc) összeállítása, a fejléc kitöltése, és az így létrejött keretek scramblerezése, vonali kódolása, majd továbbítása a vevőoldal felé.

A vételi oldal a HDSL kereteket multiplexálja, és visszaállítja a Core kereteket, majd ezekből a leképező egység előállítja a felhasználéi (PCM) kereteket, amiket továbbít a felhsználói interfész felé.