Analóg csatornák jellemzése
Az analóg csatornák a bemenetükre adott analóg jeleket reprodukálják a kimenetükön,
így első közelítésben modellezhetők egy lineáris időinvariáns négypólussal. A lineáris
négypólusoknak több leírásmódja létezik mint:
- Hálózatfüggvények (a felelet és a gerjesztés viszonya) a frekvencia-, az idő-, és a komplex frekvenciatartományban
- Négypóluskarakterisztikák, négypólusparaméterek (Z,Y,H,S ...)
A - mérési gyakorlatban is használt - hálózatjellemző függvények definíciói:
- Frekvenciatartományban a harmonikus (szinuszos
) gerjesztésre kapott válasz és a gerjesztés komplex amplitúdóinak hányadosa az átviteli karakterisztika:
ahol:
- Passzív négypólusok esetén, a generátorból kivehető maximális teljesítmény és a terhelésen fellépő hatásos teljesítmény hányadosa az átviteli tényező:
és ennek alapján: 
ahol:
- Időtartományban a hálózatjellemző az egységugrásra adott válasz az átmeneti függvény, illetve a Dirac-deltára adott válasz a súlyfüggvény.
Az átmeneti- és súlyfüggvény megjelenítésén (jelalak vizsgálat) túl a gyakorlat számára fontos időtartománybeli vizsgálat a szemábra felvétele.
A torzításmentes átvitel kritériuma
A torzításmentes (alakhű) átvitel kritériuma az analóg csatornák esetén:
konstans amplitúdó- és futási idő karakterisztika zérus alap fázistolás mellett a továbbítani kívánt jel frekvenciatartományában.
A torzításmentes átvitel sok esetben nem követelmény: mint pl. beszédátvitelre használt csatornák esetén.
Beszédátvitelnél a beszéd érthető átvitele a követelmény, és ehhez nincs szükség a beszédjel
alakhű átvitelére, megengedhetünk eltérést a konstans amplitúdó- és futási idő karakterisztikától, azaz
megengedhetjük, hogy legyen a csatornának lineáris torzítása.
Más esetekben, pl. adatokhoz rendelt szimbólumok továbbítása esetén már követelmény a torzításmentes
átvitelt minél jobban megvalósító csatorna rendelkezésre állása.
Egy analóg csatorna jellemzése lináris időinvariáns négypólussal sok esetben jó modell, de
egy megvalósított csatorna nem sikerül teljesen lineárisra, egy környezetben működik, mely
környezet hatással van rá. Mindezek azt eredményezik, hogy a csatornán továbbított jel torzulni
fog. Ezen torzulások közös jellemzője az, hogy a csatorna kimenetén megjelenő jel spektrumában
olyan összetevők is megjelennek, melyek a bemenő jel spektrumában nem szerepeltek. Ez a tény
egyben ezen torzítások vizsgálatának alapja is. Ezeket a torzításokat most a bemenő jel
nagysága (szintje) és a torzítási termék kapcsolata alapján osztályozzuk:
Idővariáns torzítások
az amplitúdó karakterisztika, az erősítés[dB]=20*lg A
fáziskarakterisztika, 
a csoportfutási idő karakterisztika
a csillapítás -> illesztett lezárások között -> hullámcsillapítás. A csillapítás mérése