Szolgálatok, fő jellemzők:
bytes (20) from basic MAC and tagged MAC
+--------------------------------+
1 | Verzió (4bit) - IHL (4bit) | 45 (5x32 bit) min hossz:5
+--------------------------------+
1 | Szolgálattípus | 00
+--------------------------------+
2 | Total length | 05DC = 1500 bytes
| network order: első byte msb | max. length: 65536 bytes
+--------------------------------+
2 | Identification | abcd = 43981
+--------------------------------+
2 | flag (3 bit) + | 00 00
| fragment offset (13 bit) |
+--------------------------------+
1 | élettartam | 00
+--------------------------------+
1 | protokoll | 04 továbbított (szállítási) protokoll (0x06 - TCP, 0x11 - UDP) kódok: RFC 790
+--------------------------------+
2 | IP header checksum | 0bb5
+--------------------------------+
4 | source IP address | 01010102
+--------------------------------+
4 | destination IP address | 02020202
+--------------------------------+
4 | options (3byte) padding (1byte)|
+--------------------------------+
An example:
DLC:
IP: ----- IP Header -----
IP:
IP: Version = 4, header length = 20 bytes (5x32 bit)
IP: Type of service = 00
IP: 000. .... = routine
IP: ...0 .... = normal delay
IP: .... 0... = normal throughput
IP: .... .0.. = normal reliability
IP: .... ..0. = ECT bit - transport protocol will ignore the CE bit
IP: .... ...0 = CE bit - no congestion
IP: Total length = 1500 bytes
IP: Identification = 43981
IP: Flags = 0X
IP: .0.. .... = may fragment
IP: ..0. .... = last fragment
IP: Fragment offset = 0 bytes
IP: Time to live = 15 seconds/hops
IP: Protocol = 4 (IP Multicast)
IP: Header checksum = 0BB5, should be F44A
IP: Source address = [1.1.1.2]
IP: Destination address = [2.2.2.2]
IP: No options
IP:
0000: |45 00 20 byte
0010: 05 dc ab cd 00 00 0f 04 0b b5 01 01 01 02 02 02
0020: 02 02 |˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙
source address, destination address:
Egyedi (unique) hálózati cím. Ilyen címmel rendelkeznek:
IP címek menedzselése:
Címzési módok:
IPv4 cím (4 oktett): a.b.c.d
IP cím osztályok:
| Hálózat méret | Osztály | MSB (bin) | első oktett | Net Id. | Host Id. |
|---|---|---|---|---|---|
| nagy | A | 0 | 1-126 | a (7 bits) | b.c.d (24 bits) |
| közepes | B | 10 | 128-191 | a.b (14 bits) | c.d (16 bits) |
| kicsi | C | 110 | 192-223 | a.b.c (21 bits) | d (8 bits) |
MSB 111 escape to extended addressing mode
első oktett: 224 - multicast
első oktett: 127 - internal op. testing
Privát IP címek (az ilyen címmel rendelkező eszközök közvetlenül nem csatlakoznak a külvilághoz):
| Hálózat méret | Osztály | címtartomány |
|---|---|---|
| nagy | A | 10.0.0.0 - 10.255.255.255 |
| közepes | B | 172.16.0.0 - 172.31.255.255 |
| kicsi | C | 192.168.0.0 - 192.168.255.255 |
Címtartomámy jelölése: Pl. 192.168.0.0 - 192.168.0.255 (192.168.0.0/24)
Említésre azért kerül mert az ADSL hálózatban a LINUX router nem routolja ezt a protokollt.
RFC 3022 - Traditional IP Network Address Translator (Traditional NAT)
A nevéből következően a NAT egy hálózati címeket cserélő protokoll. A bevezetésének főbb okai a az IP-címtér kimerülésének lassítása és a biztonsági megfontolások. A NAT egy aktív hálózati építőelem, amelyet tipikusan border routerben vagy tűzfalban helyezünk el. A NAT megvizsgál minden rajta keresztül menő IP csomagot, ezeket megváltoztatva vagy változtatás nélkül továbbítja vagy eldobja. A tűzfal és az útválasztó elemekkel összevetve az előbbihez hasonlít inkább, még abból a szempontból is, hogy van belső és külső oldala, ugyanakkor a tűzfalaktól eltérően a NAT a csomag megváltoztatására is képes. A változtatás az IP fejlécet (illetve esetleg a szállítási protokoll fejlécét) érinti. Általánosan azt is mondhatjuk, hogy a belső oldalon levő IP-címtér és TCP/UDP portszám-tér és a külső oldalon rendelkezésre álló IP-címtér és TCP/UDP portszám-tér között kölcsönös összerendeléseket végez. A kifelé menő csomagban a forráscímet (és esetleg a portszámot) változtatja meg, míg a befelé érkező csomagban a célcímmel (és esetleg portszámmal) teszi ugyanezt. Az IP-címtér kimerülést úgy lassítja, hogy nemnyilvános IP-tartományokat a belső oldalon használjuk, míg kívül egy, a belső kisebb tartományt használva tudjuk az Internetet elérni. Másrészről a virtuális magánhálózatok számára egy természetes védelem, hogy a belső oldalon elhelyezett eszközök és szolgáltatások nem címezhetők meg és ezáltal nem érhetőek el kívülről. A NAT-ot elterjedten alkalmazzák SOHO (Small Office, Home Office) környezetben, hiszen itt az Internet alapvetően DSL-hálózaton vagy CATV (Community Antenna Television - kábeltelevízió)-hálózaton keresztül érhető el, ahol a szolgáltató is használ NAT-ot és az előfizetői hurok végén az IP-hozzáférés továbbosztására is használatos. A fenti tulajdonságok azonban sok esetben hátrányosak lehetnek. Például:
Hogyan használjuk a NAT-ot a ZyXEL ADSL modem és WLAN router esetén?
A NAT funkció bekapcsolásakor a modemben egyidejűleg beállíthatjuk az alapvető működési módot. Azért használjuk itt a beállítás kifejezést a kiválasztás helyett, mert a igazából az adott lehetőségeknek megfelelő módot fogjuk használni, nem pedig azt, amit szabadon választanánk. A ZyXEL modemben két lehetőségünk van: a "SUA Only" (Single User Account) módot kell megjelölnünk, ha egy publikus IP számot használhatunk csak a NAT külső oldalán vagy abban az esetben, ha a belső oldalon olyan szerver található, aminek szolgáltatásait a külső oldali felhasználók vagy alkalmazások számára is elérhetővé szeretnénk tenni. A "Full Feature" módot abban az esetben választhatjuk, ha több nyilvános IP-cím is rendelkezésünkre áll. Mindkét opció mellett a részletek további specifikálására is lehetőségünk van ("Edit details").
A SUA Only esetben a további specifikáció leginkább a szerver(ek) jelenléte esetén érdekes. Ha nincs szerver, akkor biztonsági megfontolásokból meghatározhatjuk azt a portszámtartományt, amelyen belül engedélyezzük a forgalmat. Server mód használata esetén bizonyos portszámtartomány(ok)ra érkező kéréseket be kell engednünk a NAT-on belülre. Ebben az esetben a "Server Set" szerkesztésével megadhatjuk, hogy melyik portszámtartományban érkező kérést melyik belső IP számra továbbítjuk, vagyis belül több szerverünk is lehet, amelyek kívül ugyanazon a címen látszanak.
A SUA Only mód választása esetén a One-to-One vagy a Many-to-One leképezést használjuk. Utóbbi esetében tulajdonképpen NAPT (Network Address Port Translation) történik, vagyis a külső oldalon egy IP számra map-peljük le a belső oldalról érkező csomagokat olyan módon, hogy különbözo portszámokat rendelünk a különbözo lokális IP számokhoz. Ezt a NAT automatikusan végzi, mint ahogy a válaszként érkező csomagok újracímzését is. Full Feature mód választása esetén az Address Maping Rules - a Címleképezési Szabályok szerkesztése történhet. Itt sorszámozott szabályhalmazban írhatjuk le, hogy milyen lokális IP-címtartományt milyen globális IP-címtartományra képezünk le. A leképezés típusát is meg kell adnunk. A tartományok lehetnek egyeleműek is, így az összes leképezési típus (One-to-One, Many-to-One, Many-to-Many Overload, Many-to-Many no Overload, Server) egyaránt megadható.
Megjegyzendő, hogy NAT táblák létrehozása a terminológia eltérésétől eltekintve mindenhol haszonló elven működik.
Computer |
Computer's IP Address |
Computer's Port |
IP Address |
Assigned Port Number |