Az 1970-es években igen nagy mennyiségben gyártott digitális beszédátviteli
berendezések csatornáinak tesztelése hatalmas méréstechnikai feladatot
jelentett. Az akkori magas minőségi követelmények szükségessé tették
a vizsgálati eljárások egységesítését, szabványosítását. A szabványosítást az
az ITU koordinálta és az eredményeket a G.712 jelű - "Transmission Performance
characteristics of PCM channels" ajánlásban publikálta. A dokumentum
a következő főbb vizsgálatokat ajánlja elvégezni a beszédcsatornákon
(gyártáskor, üzembehelyezéskor) az ajánlásban részletezett körülmények között:
Az ajánlás alapján a müszergyártók az összes mérés elvégzésére képes
analizátorokat (PCM csatorna analizátor) hoztak létre.
Ezen interfész teszter kategóriájú műszerek jellegzetessége, hogy rendelkeznek
mind hangfrekvenciás (VF), mind PCM mérőinterfésszel, melyekkel a vizsgált
berendezés hangfrekvenciás (A-jelű) és digitális (D-jelű) PCM portjaira közvetlenül
lehet csatlakozni.
Megjegyzések:
- A digitális átviteli berendezés egy csatornájának átviteli paramétereit a benne levő áramkörök (szűrők, A/D átalakítók, erősítők) határozzák meg.
- A fenti vizsgálatok lehetővé teszik ezen áramkörök tesztelését "in circuit" módon a csatorna átviteli paraméterein keresztül.
- A fenti vizsgálatok elvégezhetők mindazon objektumokra, amelyek modellezhetők és vizsgálhatók mint egy analóg csatorna.
- A fenti állítás igaz TDM/IP/RTP átalakítást tartalmazó VoIP csatornák egy nagy részhalmazára, ahol nem használnak tömörítő beszédkódolókat (G.723, G.729).
- A fenti mérések ma már nem képezik a napi üzemeltetési gyakorlat részét. Ennek okai:
- A fokozott integráltság (a nagy sorozatban gyártott azonos minőségű integált áramkörök)
- Az analóg szakaszok rövidülése a beszédátviteli utakban (ma már az előfizetői szakaszok is digitálisak (pl. mobil hálózat))
- A gazdaságossági követelmények térnyerése a minőségi beszédátvitel rovására